STRESSZELMÉLET

 

(Kezdetnek egy hatalmas bravó Selye Jánosnak, a stresszelmélet kidolgozójának!!!)

 

A stresszről azért fontos beszélni, mert a stressz működésének megértése sokat segíthet abban, hogy megértsük mindennapi feszültségeink okait és miértjét, felismerjük, hogy ezek milyen mélyreható változásokat okoznak a szervezetünkben, és ha ez megtörténik, talán foglalkozni is fogunk azzal, milyen következményei vannak annak, ha elbagatellizáljuk a stresszt.

Sokszor a betegség megérkezésével magunkat áldozatnak tekintjük, aki semmit nem tud tenni helyzete megváltoztatásáért, csak elszenvedi, amit a sors rámért. 

És mindennek felismerése segít minket abban, hogy tegyünk magunkért valamit, minden egyes nap...

 

 

A lényeg, hogy  ha a szervezetet külső inger éri, az meghatározott módon reagál.

Azaz, ha egy tű megszúrja a kezed, elrántod.

Ha jön a vonat, elugrasz, elmenekülsz.

 

Ennek lehetőségét pedig a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervezi meg. (Ez a Cannon féle válaszreakció)

 

Ilyenkor „Ütünk vagy futunk”.  Ez egy reflexes önvédelmi reakció. De a munkahelyről nem szaladhatsz ki, ha konfliktusod támad valakivel, és a főnöködnek, vagy munkatársadnak sem verhetsz be egyet, ha kegyetlen, vagy igazságtalan. De ha ezt mégis megteszed, kockáztatod vele az állásodat és a megélhetésedet. Nem beszélve a párkapcsolati feszültségekről, és konfliktusokról. Dettó.

Ezért gondolkozni kezdesz. Na itt a probléma. Egy ösztönös reakció elnyomása, a szervezetnek még nagyobb feszültséget okoz, mint  amiben már amúgy is van.

 

Mert ezt az ösztönösen megnyilvánuló „energiát”, abban a pillanatban, amikor keletkezik, fizikai formában le kellene vezetni ahhoz, hogy ne halmozódjon fel káros anyag a szervezetben.

Amit akadályoz a társadalom szabályrendszere, és környezetünk véleménye is.

Mások elvárásai miatt sokszor elfojtjuk érzéseinket, ami végül túlterheléshez vezet.

Ráadásul ritka az, akinek sikerül gyermekkorában hatékony stresszkezelési módszereket tanulnia,  mivel szüleinktől tanuljuk a konfliktuskezelést is.  Azaz, hogy hogyan kezeljük a külső hatásokra bennünk keletkező feszültséget. 

 

A stresszhatást követő fizikai reakció kisöpörné a méreganyagokat, de mivel ez elmarad, a szervezetben  toxikus anyagok halmozódnak fel, sőt sokk alakul ki, lekapcsol az előagy.

 

Stressz hatására energetikai gát alakul ki a testben, felborul az egyensúly. A stressz egyes területeken energiaelakadást, vagy energiatöbbletet, vagy hiányt okoz.

Természetesen ezek a történések energiarendszerünket is érintik, a meridiánok is kibillennek az egyensúlyból, a hozzárendelt izom vagy szerv képtelenné válik a megfelelő működésre, testi tünetek jelentkeznek.

 

 

Tünetei:

Gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, több vérhez (és ezáltal cukorhoz) jutnak az izmok (kitágulnak az erek), az agy tevékenysége élénkül, a válaszreakcióhoz nem szükséges területeken összehúzódnak az erek - pupilla kitágul, elernyed a húgyhólyag, a végbél záróizma, csökken a gyomor és bélműködés, veseműködés, pénisz erekció gátlás alá kerül.

A szervezet megteremti a lehetőséget a menekülésre vagy támadásra.

 

Stressz fázisai:

1.fázis:

Bármi is támadja meg a szervezetet, általános, egységes választ vált ki.

A szervezet le akarja küzdeni a veszélyeztető hatást, de tudnunk kell, hogy nem tartható fenn sokáig ez az állapot.

2.fázis

Sokáig fennálló inger hatására- adaptációs szindróma alakul ki, alkalmazkodik a szervezet a stresszhez. Ami azt jelenti, hogy állandósul a stressz állapot. 

3.fázis

Tartós stressz hatására a szervezet kimerül, aminek következtében az egyed el is pusztulhat.

Gondoljunk csak a sok szívrohamos fiatal emberekre, akikről manapság sűrűn lehet hallani.

 

Akár tetszik, akár nem, ha megjelenik a Stresszor, a Központi idegrendszer beindítja az ált. adaptációs szindrómát.

Bármilyen hatás ugyanazt a folyamatot váltja ki a hipotalamo-hipofizeo-adrenalis rendszerben.

 

Szóval a stressz mindenképpen kihat az életünkre, akár hiszünk benne, akár nem. Sokszor nem is jut el a tudatunkig az egész folyamat, és mire eljutunk a 3. fázishoz, főleg, ha a helyzet minden nap jelen van az életünkben, már nem is akarjuk tudomásul venni, hogy a következmények összefüggnek az életmódunkkal, a gondolkozásmódunkkal, és a cselekedeteinkkel.

 

Sokszor előfordul veled, hogy kapkodsz? Sietsz a munkával, vagy a háztartással? Észrevetted már, hogy előfordul, hogy a lélegzetedet visszafojtva végzed tevékenységeid? És gondoltál már arra, hogy milyen következményekkel jár ez az immunrendszer állapotára, és egészségi állapotodra?