Azért hoztam létre ezt az oldalt, hogy segítségére legyek azoknak, akik keresik a válaszokat. Nemcsak és kizárólag lelki vagy energetikai témákban, hanem ezek fizikai következményeinek újra egységbe rendezésével kapcsolatban is. Mert mint tudjuk, a test-lélek-szellem egysége felbonthatatlan. Vagy ha  mégis megszakad a kapcsolat, vagy fellazul a szövetség, az nincs jó hatással az életünkre. Vannak tanítások, ahol inkább úgy lehet erről hallani, mint a test-lélek-elme hármassága.  Az bizonyos, hogy a test egészsége, a fizikai állapotunk éppolyan fontos, mint az érzelmi egyensúly és a mentális harmónia. De ha már itt tartunk, a nyitottság is nagyon fontos ebben a folyamatban. Hogy képesek legyünk változtatni berögzült nézőpontunkon és képesek legyünk változni.

Sokszor azt gondoljuk, hogy elég hinni valamiben, és akkor az majd megtörténik. Sajnos ez sokszor önámításba és a tények el nem fogadásának ördögi körébe vezet minket. Mert ahhoz, hogy változzanak a dolgok, ahhoz valamivel szembe kell néznünk. Legalább azzal, hogy valamit nem a harmónia szempontjából közelítettünk meg, hanem ráerőltettük a gömbre a kockát. És minél inkább erőlködünk, annál több fájdalmat okozunk magunknak és a környezetünknek.

Ezért érdemes kapcsolatba lépni magunkkal, az érzéseinkkel (itt most nem az ösztönös menekülő reflexre gondolok), hanem a belső világunkkal való összehangra. Amelyet sajnálatos módon a zajos világ, a stressz, a rohanás miatt elnyomunk. Mert kinek van ma már ideje befelé figyelni? Elcsendesülni? Megnyugodni?

Állandó szorongásban élünk a biztonságunk, a munkahely, a család és ki tudja még mi miatt? És nem törődünk magunkkal. Nem gondolunk bele abba, hogy mi lesz ezzel a hozzáállással az életünkben kb.10-20 év múlva. Ha tudjuk, hogy szorul a gyomrunk, a torkunk, de félünk. Mitől? A külvilág megítélésétől? a főnökünk vagy társunk haragjától? És ezek miatt nem választjuk a békét. Nem bízunk.

Szóval ideje változtatni, és ezen csak a belső világunkkal való törődés tud segíteni.

A külső terápiák ideig óráig segítenek rajtunk, aztán szép lassan függővé válunk attól, hogy mások oldják meg a problémáinkat. Persze nem állítom, hogy nincs szükség rájuk, de ha nem építjük be a mindennapokba a harmóniát, nem is fog kicsírázni. Ezekről a küzdelmekről és ezek kézben tartásáról fog szólni ez az oldal. Arról, hogy hogyan küzdjük le a stresszt, a megszokást, az önrombolást azzal, hogy nagyobb harmóniát teremtünk érzelmeink, gondolataink és viselkedésünk terén.

Arról, hogy hogyan teremtsünk nagyobb összhangot fizikai, érzelmi és mentális életünkben.